
5 éves kihagyás után, Richard Kelly beállít egy olyan filmmel amit az első egy – másfél órában kevés az az ember aki nem utálja. A Southland Tales hihetetlen módon képes volt arra, hogy nézése közben felhúzzon, de mégis annyira lekötött, hogy nem tudtam otthagyni.
A történetet nem lehet leírni csak úgy. Az egész cécó a világvégéről szól, pontosabban annak közeledéséről. Az emberiség a III. Világháború kellős közepén van, kormányok emelkedtek fel és hanyatlottak.
Egy fura Nobel-díjas tudós (Curtis Armstrong) előállt egy olyan találmánnyal, ami befolyásolhatja az egész háború kimenetelét. De nem csak azt.. A találmány működése következtében a Föld magmamozgására is hatással van, amivel kissé megbomlik az egyensúly, az amúgysem zűrtelen világban. Röviden ennyi.
Persze az egészre rátesz még egy lapáttal az a tény, hogy egy filmsztár az egészet “megálmodta” és forgatókönyvet csinált belőle, maga sem selytve, hogy ez bekövetkezhet. Ez a bonyodalom kezdete ami persze szokásához híven csak zavarosodik, nemhogy tisztul. A történetbe bekavarnak még a kormányellenes Neomarxisták, egy belső imposztor, egy sikeres pornószínésznő, és egy sima világok közti tér-idő kontínum szakadás. Így felsorolva mintha maga Rejtő írta volna.
Értékelés:
Erről a filmről van mit mondani, de, most mikor összegezni kell, hirtelen nem tudom miről beszéljek. Kezdjük a színészekkel. Azt hiszem Dwayne “The Rock” Johnson és Seann William Scott is elég lenne de itt nem áll meg a színészi gárda: Sarah Michelle Gellar, Justin Timberlake, Christopher Lambert mind ott vannak és játszák a rájuk kiszabott talán kicsit klisés szerepeket, brutálisan (teljes színészi lista ide kattintva).
A középpontban azért marad D. Johnson és Sean W. Scott. Nagyon tetszett ahogy The Rock megjátsza magát, eljátszodta a szar színészt. Exstifflerünkre nehezebb feladat hárult, de komolyan játszott, megállta a helyét. A legborultabb karaktere Justinnak volt (Pilot Abilene), nem vártam tőle ilyen jó alakítást. Annyi biztos, hogy hihetetlen csapat jött össze.
Folytatva, pár szót a rendezésről, mivel az már külön fogalom. A történetben és rendezésben is hasonló kategóriáju The Nines alulmarad, ha jönt az ST. A negatívum a túlbonyolítás, mivel a különböző karakterek története eléggé kiszámíthatatlanul van beillesztve, de végülis érthető. Ami nagyon tetszett, az a színészek sminkje és viselkedése. Előszőr észre sem vehető, mennyi társadalomkritikával tud bírni egy olyan túlsminkelt nagyarc aki részt vesz a világ irányításában. Ebben a filmben találunk ilyen személyt pl.: a Nobel – díjas tudós, de az egész amerikai vezetőség ezt az érzetett keltette, már majdnem röhejessé váltak.
A filmre én egy erős 8\10-et adok. 7-esnél jóval többet érdemel. Akinek van türelme hozzá, mindenképp nézze meg, nagyot tud ütni.



1 megjegyzés:
HAt ami a filmet illeti, csak kozepesnek talalom.Mikor lesolatasra meg lattam benne The Rock-ot, azt hittem egy jo akcio filmet fogok vegig nezni, de sajna egy eleg hulye film , untam is az egeszet , a vege tetszett egy kicsit.
Megjegyzés küldése