Az utolsó cserkész értékelés (spoiler alert!)

Na, most fejeztem be, akit érdekel a film, de még nem látta, ne olvassa végig az értékelésem, mert SPOILER tartalmú!!

Elképesztő mennyi emlék és részlet sejlett fel, ahogy egyre haladtam az eseménysorral. Anno meg volt nekünk kalóz VHS-en, 5-6 éves koromban vagy tucatszor megnéztem, betéve tudtam a szinkron szövegét. Mivel '91-es a film, a szinkronja is helytálló, főleg, hogy nincs agyoncenzúrázva minden mondat. Mert ennek a filmnek a - pörgős akció melllett - a faszául megírt dialogjai hatalmasak. A sztori elég komplex, összetett, nem nehezen érthető, csak sok benne a mellékszál. Az egész cécó a szerencsejátékok legalizálásáról szól, (mert a profi football hanyatlik) és a nagyágyú aki mindezt el szeretné érni (persze 'jónagy' nyereség fejében) nem épp legálisnak nevezhető úton próbálkozik. Itt jön képbe a lecsúszott football-sztár Jimmy Dix (Damon Wayans) kinek a csaja, ugyancsak e nagyágyú miatt, alulról szagolja az ibolyát. Dix bosszúvágytól fűtve, rács mögött látná Marcone-t (nagyágyú), ehhez kell a nem teljesen felhőtlennek mondható családi állapottal rendelkező detektív, aki élete tavaszán az elnök legkíválóbb embere volt. Mára nem az. Perszehogy Bruce 'Nagyduma' Willisről van szó. Röviden ennyi. Akcióból, pörgös stukkerdördülésekből, pofonokból és b*ott jó szövekből nincs hiány; ezek a film legnagyobb erősségei.

A legnagyobb gondom az volt, hogy a történetírók kicsit elszúrták az egészet azzal, hogy egyik végletből a másikba vezették a történetet. Hisz előtérbe helyeznek egy sztriptíztáncosnőt, s annak meggyilkolását. Ilyenkor az ember az hinné, hogy az egész film erről a nyomozásról szól, vagy legalábbis ebből kifolyólag lesz valami (útóbbi történt inkább, de az sem teljes mértékben), de amint a szépséges Halle Berry meghal, a folytatás annyira más vágányra terelődik, hogy el is feledkezünk a csajról. Ez nem is lenne gond, hogy kimegy a fejünkből, hiszen ott van ugye a hős szerető, aki most vesztette el egyetlen (?) szerelmét és ez a kegyetlen érzés kiül az arcára és befolyásolja tetteit. Egy frászt! Sajnos itt van a másik gondom, mert Damon Wayans arcán az egész filmben kb. 10 másodpercig volt jelen az a bánat, amit a néző elvár. De mondjuk a bánat nem passzol a menő szövegekhez, szóval a rendező a nagyobbik jót választva a másikat hanyagolta.

A többi színésszel nem volt nagyobb gondom, mindenki megtette ami tőle tellett. A kegyetlen Taylor Negron, Noble Willingham mellett szívós főgonosznak minősült. De a show ugye nem ér véget, míg a kövér hölgy énekel (until the fat lady sings), ezeket a főellenségeket legyőzni sem volt leányállom. Bár a szenátor megmentése a golyótól nem volt a leg"emberibb" de sebaj.

Az operatőri és vágói munka hagy még csíszolni valót maga után, de ezt nem kell felháyni, néhol vannak kissebb nagyobb hibák de az összhatás így is nagyon jó. Főleg a zenei hanghatások, avval nem kötekedem.

Értékelés

________________________________

Így összegezve, Tony Scott azért csak jó munkát végzett, ide kattintva meg megtalálható egy jópár quote a filmből, élvezet olvasni őket!
Az én értékelésem egy 8\10 lesz, nem is értem az imdb mért húz le valamit 6.6-ra. Talán nagy az ellentábor, minden esetre én mellette állok, igaz a film kezdetekor érdemes az agyat stand by üzemmódra átkapcsolni, akkor jobban élvezzük majd a műsőrt.